Egyesült magyar filmes fórum!


You are not connected. Please login or register

Metropolis

Go down  Üzenet [1 / 1 oldal]

1 Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 12:07 pm



Megjelent a Metropolis filmelméleti és filmtörténeti folyóirat 2011/4. száma, amely Michael Haneke életművével foglalkozik!

Michael Haneke a kortárs európai filmművészet legmeghatározóbb alkotóinak egyike. Munkáiban zavarba ejtő élességgel fogalmaz az emberi létezés legvégső morális kérdéseiről: bűnről, lelkiismeretről, erőszakról, szeretetről, idegenségről és összetartozásról. A szerzői látásmód következetes érvényesítése Haneke esetében jóval több, mint pusztán egy egyéni stílus kialakítása. Filmjeiben az ábrázolás látszólagos szenvtelensége, hűvössége valójában a néző állásfoglalásának, erkölcsi felelősségvállalásának kikényszerítésére szolgál. Az olyan alkotásokban, mint A hetedik kontinens (1989), a Benny videója (1992), a 71 töredék a véletlen kronológiájából (1994), az Ismeretlen kód (2000) vagy a Rejtély (2005), a rendező egyszerre reflektál konkrét társadalmi, kulturális jelenségekre és mutatja meg az ezek hátterében húzódó mélyebb lélektani és filozófiai problémákat. Összeállításunkban Haneke művészetét részben a visszatérő motívumokra vagy formanyelvi megoldásokra fókuszáló, átfogóbb tanulmányok, részben egyes filmek önálló értelmezései révén járjuk körül.

A tartalomból:

„A polgári melodráma témáját tehát elidegenítve – sőt kifigurázva – jeleníti meg a modernista hagyományt folytató vizuális stílus, amely szándékosan a Bressonra jellemző hűvös szenvtelenség imitációjára törekszik. Haneke egyébként saját filmjei kapcsán rendszeresen utal Bressonra, a modernizmus pszichológiaellenességének hangsúlyos átvétele azonban a filmeket meghatározó polgári család-tematika mellett parodisztikus hatást kelt. Amint azt később kifejtem, a kritika tárgya a polgári dráma – a melodráma – pusztán a személyesre korlátozódó egydimenzióssága, amit a modernista ábrázolásmód hoz felszínre. Érdekes választás ez, különösen, ha belegondolunk, hogy a modernista kánonban milyen ritkán esik szó a drámáról. Ezt követően azt is bemutatom, hogy Haneke másik kedvelt témáját – mely a nyilvános szféra posztmodern korszakra jellemző mediatizálódása – ugyancsak formai eszközök ellenpontozzák. Haneke filmjeiben a hang letámadja az érzékszerveket, a perceptuális és emocionális realizmus élményét kelti a nézőben, és így harcol a posztmodern hiteltelensége, valótlansága ellen. Ezekben az alkotásokban a film vitalitásának forrása mindvégig a modernista ábrázolásmód, amely átalakítja és megújítja egy régebbi kor polgári realizmusát, a posztmodern szimulációt pedig a valóság energiájával telíti.”

Brigitte Peucker: Erőszak és érzelem – Haneke modernista melodrámái

„A Rejtély a Furcsa játéknál is erőteljesebben utal a burzsoá élet csődjére a mikro- és makrokozmikus szinteken, mivel a kulturális álca, ami Georges és Anne legitimitását jelzi, a házasélet csődje mellett a burzsoáziának az imperialista állami politikában való passzív vagy közvetlen részvételét is leplezi. A házasság, a burzsoá állam hódolva tisztelt »alapintézménye« – amit ma a reakciós hangulat újbóli felerősödtével hisztérikusan igyekeznek aládúcolni – a Rejtélyben valódi idomító alapiskola, ami felkészíti a benne élőket első körben a patriarchális szexuális érdekek, azon túl az állami érdekek védelmére, miközben a kultúra ráborított leple tiszteletet érdemlő intézménynek álcázza.”

Christopher Sharrett: Michael Haneke és az európai kultúra elégedetlenjei

„A Rejtélyben – akárcsak az elmúlt évtized legtöbb Haneke-filmjében – központi szerephez jut a félelem, valamint a félelem viszonya az erődített terek kialakításához – amilyen itt Georges tévéstúdiója, valamint lakásának belseje. De legalább a Benny videójáig és a Furcsa játékig visszamehetünk: Haneke elmúlt két évtizedben készült filmjei mind a privát lakóterek borzalmáról szólnak. Egyrészt arról a félelemről, amely elvezet odáig, hogy a teret erődítménnyé fokozzák, másrészt arról a rettenetről, amely akkor jelentkezik, amikor a tér erődítésében megnyilvánuló erőszak kísérteties módon a visszájára fordul.”

Michael Cowan: Az utca és a lakás között – Az Európa-erőd terének megzavarása Michael Haneke filmjeiben

„…a vágás mint filmkészítési eszköz a valóságot összefüggéstelen képekké darabolja, erőszakosan kiszakítja a jelenetet a kontextusból. A vágás – érvelésem szerint – központi szerepet játszik abban, ahogyan Haneke a valóság és az emlékezet viszonyát megjeleníti. Amikor körülvesszük magunkat kontextusukból kiszakított képekkel, megszakítjuk kapcsolatunkat a valósággal és a múltunkkal. Szembesülésünk a vágás erőszakosságával azonban helyreállítja ezeket a felhasadt kapcsolatokat, ismét etikai viszonyulásunk lesz másokhoz, és az emberi cselekvés ismét nyomot hagy a történelemben.”

Max Silverman: A vágás mint erőszak – Michael Haneke Rejtély című filmje és a kulturális emlékezet

„Évek óta próbálom a nézők számára visszaállítani azt a fajta szabadságot, amit a többi művészeti ág biztosít nekik. A zene, a festészet, a képzőművészet a művet csodáló befogadót hagyja lélegzethez jutni. A nyelvalapú művészeti ágak már amúgy is komoly mértékben korlátozzák ezt a szabadságot, mivel kénytelenek nevükön nevezni a dolgokat. De amit nevén nevezünk, az művészi értelemben halott, nem lélegzik tovább, és csak a műről szóló eszmecsere során kerülhet elő újra. A film ezt csak súlyosbítja. Míg az olvasó a saját fejében alkot képet az olvasottakról, addig a néző azt a képet látja, amit a rendező elé tár. Más szóval a film már első perctől a befogadó jogfosztásának irányába halad. De ha a film művészet szeretne lenni, akkor komolyan kell vegye a közönségét, és amennyire csak lehet, vissza kell állítania annak elorzott szabadságát.”

Roy Grundmann: Érzelemmentes tanítás. Beszélgetés Michael Hanekével

Felhasználó profiljának megtekintése http://filmvilag.blog.hu/

2 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 12:12 pm

Ez tök jó. Vásárolnám.

Felhasználó profiljának megtekintése

3 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 12:50 pm

dehát már 2012 áprilisa van

Felhasználó profiljának megtekintése

4 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 12:56 pm

sepi

avatar
Admin
wurlitzer írta:dehát már 2012 áprilisa van

sssssssssh

Felhasználó profiljának megtekintése http://prizmafolyoirat.com

5 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 1:49 pm

Tényleg, ez hogy van? Shocked

Felhasználó profiljának megtekintése http://filmvilag.blog.hu/

6 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 1:52 pm

sepi

avatar
Admin
Ha az NKA-nál folyóiratként pályázol pénzre, benne van a szerződésben, hogy évi 4 számot minimum ki kell hoznod. Ahhoz viszont keveset adnak, hogy ezt rendesen meg lehessen csinálni egy éven belül, ezért a csúszás meg a visszamenőleges számozás, hogy papíron az legyen a vége, hogy a Metropolisnak van 4 db 2011-es száma.
Mi is ezzel szívunk majd a Prizmánál.

Felhasználó profiljának megtekintése http://prizmafolyoirat.com

7 Re: Metropolis on Pént. Ápr. 06, 2012 2:12 pm

Szívás.

Felhasználó profiljának megtekintése http://filmvilag.blog.hu/

Ajánlott tartalom


Vissza az elejére  Üzenet [1 / 1 oldal]

Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.