Kezdőlap
Úgy éreztem megérdemel egy topikot 
Doctor Who season 1-6 (2005-2011)
Három és fél hét megfeszített Doki nézés és kivégeztem a 2005 óta futó sorozatot! Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni élményeimet eme popkultúrális remekről de figyelem, spoileres leszek és nem lesz rövid!
A Doktor:
A Doctor egy Time lord aki már 900 éves és ő az utolsó a fajtájából. Időgépével, a Tardis-al vándorol és folyton valami világmegmentős dologba fut bele (a Tardis néha megtréfálja és nem várt helyekre viszi). A Doktor alapvetően laza, vicces és pozitiv. Nem használ fegyvert és csak a legvégső esetben hajlandó ölni (Dalekok, Cybermen, Wheeping angels esetében mondjuk automatikusan, de ez érthető). Ahelyett, hogy meghalna inkább regenerálódik, ezért is játszhatta már annyi színész. Minden inkarnációja egy kicsit más (agresszívabb vagy épp viccelődősebb) de alap vonásaiban megegyeznek.
Főbb felszerelése a Tardis, ami szintén utolsó példány, akárcsak a Doktor (amúgy van ám igazi neve is de azt csak egy ember tudja). A Tardis (Time And Relative Dimension In Space) kívülről egy kék policebox, belülről viszont gyakorlatilag végtelen, rengeteg szobával. Másik gyakori segédeszköze a sonic screwdriver (szónikus csavarhúzó) ami egy tollszerű, mulltifunkciós eszköz. Kivállóan alkalmas zárak kinyitására, elektromos eszközök lerobbantására vagy épp felturbózására.
Első évad, 9. Doctor:
Az 1963-ban indult sorozat 2005-ben kvázi rebootolódott és azóta menetel előre. A Doki 9. inkarnációjat Christopher Eccleston játssza és ő is, akár a sorozat, nem hibátlan, de mindenképp egy szórakoztató jelenség.
Az első rész kifejezetten fájdalmas, Eccleston meg leginkább egy elmeháborodott benyomását kelti de a második résszel azért már kezdenek helyrerázódni a szerepek. A 6. részben végre kapunk egy Dalekot és ezzel meg is pecsételődik az egyszeri geek sorsa azt hiszem
Én itt kattantam rá teljesen. Persze ez után is van egy-két kevésbé jó rész de a végére nagyon jól összeáll, Ecclestont is megszerettem és kicsit korainak is tartottam lecserélését, de rossz döntésnek semmikép.
Második, harmadik és negyedik évad, 10. Doctor:
Az előző évad utolsó részében Eccleston átadja a terepet David Tennantnak aki aztán 3 évadon át testesíti meg a főszereplőt. Első szerepe, a két évad közti karácsonyi epizódban, kicsit kurta de annál hatásosabb. Miután a rész nagyját ájult állapotban tölti a regenerálódás miatt a végére épp időben érkezik, hogy megakadályozzon egy földönkívüli inváziót a tőle telhető legszórakoztatóbb módon. Nagyon jó rész (ez majdnem minden karácsonyi részre igaz) és Tannent belépője szenzációs, az első pillanattól érezzük, hogy igen, ő A Doctor.
A második évad elég jól sikerült, Rose (róla később a többi kísérővel együtt ejtek szót) hamar összeszokik az új Dokival és egy elég erős évadot produkálnak (köztük az egyik kedvenc részemmel, a : The Girl in the Fireplace-el, amit természetesen Steven Moffat írt). Az évadzáró, ami egyben Rose búcsúja is a sorozattól egy időre, remek. Két ikonikus ellenfelet is kapunk, a megoldások gördülékenyek és végig szórakoztató.
Karácsonyi rész: The Runaway Bride.
Poén epizód, nem egy nagy kunszt, de itt ismerjük meg az egyik későbbi companiont illetve láthatjuk a Tardist huzamosabb ideig repülni (nem csak szirénázva elhalványodni mint általában, bár az előző karácsonyi részben is repült már egy kicsit) sőt egy autósüldözést is kapunk (igen, egy kék doboz röpköd egy kocsi után, ahogy sejtettétek...szenzációs)
A harmadik évadban új útitársa lesz a Dokinak de a stílus nem változik. Nem rossz évad, Moffat része ismét nagyon erős (Blink) és a kétrészes fekete lyukas. sátános sztori is emlékezetes, de a végére kicsit összeszedetlen lesz. A legnagyobb baj, hogy túl nagy ellenfelet kreáltak a készítők (illetve a fő író: Russel T. Davies). A Mester, egy renegát timelord, grandiózus tervet eszel ki és legyőzi a Doctort. Eddig tök jó. A hiba két ponton van. Szubjektív vélemény, de a Mester maga nem elég jó. Vagy a színész vagy a már kicsit unalmas, őrült zseni karakter (Joker, Moriarty a BBC-s Sherlockból) nem tudom, de nekem nem szimpatikus. A másik hiba a Mester legyőzése. Egyszerűen légből kapott és banális.
Karácsonyi rész: robotinvázió a titanic luxus- csillaghajón ami a végén a Földbe akar becsapódni. A Doktor ideiglenes partnere: Kyle Minog. Teljesen rendben van a rész, pörgős, Minog is jó, van benne pár emlékezetes részlet.
Negyedik évad és Russel T. Davies kezd kifulladni, Tennantal együtt. Azért nem katasztrófa (Moffat dupla része River Song debütálásával szenzációs és epikus) de pl az Ood-nak nem adtam volna teljes részt (egy régebbi sátános dupla részben mellékszereplőként baromi jók voltak pedig) plussz az új útitárs Donna, illetve a neki szánt szerep is kettős érzelmeket vált ki belőlem. A vége azért jó volt a crossoverekkel (a spin off sorozatok szereplői-Torchwood, Sarah Jane- és az összes régebbi szereplő is feltűnt) és itt le is lehetett volna zárni de nem mert:
Karácsonyi, újévi és húsvéti részek:
Na itt jött az igazi lejtmenet. A karácsonyi rész egyszerűen érdektelen volt. Egy kellemes alapötlet unalmas kivitelezésben. Aztán a sivatagi bolygós epizód a tolvaj csajjal jól sikerült de sajnos a csajt nem tartották meg, pedig működött volna útitársként. Ezek után jött egy tizenkettő egy tucat rész majd Tannent hattyúdala a The End of timesban.
Ez a két rész olyan volt mintha Grant Morrison másnaposan de még bedrogozva írta volna. Nem jó, na. Volt pár értékelhető pillanata de nyögvenyelős és fölösleges volt mindfuck hülyeségekkel meg seggükből előrángatott konfliktussal (Timothy Daltont elpazarolták egy ilyen gagyi szerepre). Nem Daviest hibáztatom, tudtommal a csatorna tett keresztbe neki, de a 4. évad végén a crossoverrel kellett volna lecserélni Tannentet és megkímélni a nézőket ettől a zagyvaságtól.
Ötödik és hatodik évad, a 11. Doctor:
Na itt egy nagy váltás történt ugyanis Steven Moffat vette át az irányítást és Tannent-et lecserélték Matt Smithre (azt kell mondjam hál istennek, akármennyire is bírtam Tannentet, a végére már kifulladt). A 11. Doctor fiatalabb (ez mondjuk tendencia), viccesebb és csetlő-botlóbb is, szórakoztató alak. Kap egy új csavarhúzót is ami menőbb mint az előző és a Tardis irányítótermét is átdizájnolták, szóval ha úgy tetszik ez is egy reboot kicsit (a korábbi szereplők se bukkannak már fel).
A nagy gond Moffat showrunnerségével, hogy amit nem ő ír az gyakorlatilag nem jó. Persze ez erős túlzás de az ő nyakatekert és izgalmas epizódjaihoz képest a többi néha kínszenvedésnek tűnik (pl. a kétrészes The Rebel flesh-Almost people...inkább olvassátok el a tartalmát wikipédián, nem éri meg megnézni. Lapos, érdektelen, irritáló színészek és két részig képesek voltak kihúzni egy fél részre se elegendő sztorit). A kisebb gond, hogy Moffat valamiért nem az évadzárókat írja ütősre hanem a köztes részeket. A 6. évad közepén, amikor kiderül szinte minden River Songról, akkor nagyot koppant az állam a klaviatúrán és ehhez képest az évadzárás inkább csak kérdőjeleket hagyott maga után.
Szóval erősen kontrasztos a dolog, de a Moffat által jegyzett részek miatt mindenképp megéri a többit is megnézni (kivéve egy-kettőt) illetve az 5. évad utáni Karácsonyi rész valami szenzációs, ilyen jó Karácsonyi ének átiratot még nem láttam!(a 6. évad után karácsonyi rész nem ennyire jó de az is megér egy misét).
Egyéb szereplők:
Útitársak: a Doctor mindig szerez maga mellé egy fiatal lány kísérőt de általában nem bonyolódik vele szerelmi viszonyba, legalább is nem látványosan.
Rose Tyler, 1-2 évad:
Rose szerethető és érdekes karakter aki szemmel láthatóan szerelmes a Doctorba. Ecclestonnal számomra furán jött ki ez a viszony, mivel ránézésre idősebb nála de Tannentnél már semmi probléma nem volt, működött a kémia. A második évad végi szomorkás lezárás nagyon jó volt, kicsit sajnálom is, hogy a 4. évad végén, amikor visszahozták Rose-t pozitivan búcsúztak tőle, jól állt ez a kis búskomorság neki.
Martha Jones, 3. évad:
Nos afroamerikai és....nem tudom, kb ennyi, nem hagyott mély nyomot bennem de bajom se volt vele. A végére kicsit túlspilázták a keménységét.
Donna Noble, The runaway Bride-4. évad:
Nem túl dekoratív de annál "tökösebb" hölgy. A végére kicsit sok volt már a karakter fontossága. Egyértelműen nem szerelmes a Doctorba, inkább haver.
Amy Pond 5-6. évad és várhatóan 7. is:
Az eddigi legdekoratívabb útitárs. Szerethető és nem válik egyszer se idegesítővé. Az elején kicsit mintha belezúgna a Dokiba de aztán a béna vőlegényét választja és így megteremti a Doctorral a legérdekesebb kapcsolatot az útitársak közül.
Rory Williams 5-6. évad és várhatóan 7. is:
Amy Pond vőlegénye és később férje, egy lúzer ápoló aki némi időutazó-valóságátíró kavar miatt kap egy elég epic kis sztorit és Amy végérvényesen őt választja a Doctor helyett és jobban is bízik benne mint a Doctorban (kivéve a The God complex c. részben, ami az író hibája de az a rész is erősen kihagyható).
River Song, 4. évadtól kezdve felbukkan jópár epizódban és elég fontos szerepe lesz:
Nem lövök le nagy poént azzal, hogy ő a Doctor felesége de ez nem olyan egyszerű ám. Mindketten időutazók ezért folyamatosan rossz sorrendben találkoznak plussz van még egy bitang fordulat vele kapcsolatban de ezt max akkor lövöm le ha valakit nagyon érdekel de nem akarja végignézni a sorozatot. Nagyon jó karakter, Alex Kingston remekül játssza.
Nos így nagyjából ennyi a Doctor Who-ról. Igazán remek sorozat, értem már miért szeretik ennyien. Viszont néhol kicsit gagyik a technikai megoldások illetve nem mindig veszi komolyan magát de akit ez zavar az nézzen Michael Bay filmeket élete végéig Én teljesen rákattantam, nagyon várom az új évadot.
Doctor Who season 1-6 (2005-2011)
Három és fél hét megfeszített Doki nézés és kivégeztem a 2005 óta futó sorozatot! Az alábbiakban megpróbálom összefoglalni élményeimet eme popkultúrális remekről de figyelem, spoileres leszek és nem lesz rövid!
A Doktor:
A Doctor egy Time lord aki már 900 éves és ő az utolsó a fajtájából. Időgépével, a Tardis-al vándorol és folyton valami világmegmentős dologba fut bele (a Tardis néha megtréfálja és nem várt helyekre viszi). A Doktor alapvetően laza, vicces és pozitiv. Nem használ fegyvert és csak a legvégső esetben hajlandó ölni (Dalekok, Cybermen, Wheeping angels esetében mondjuk automatikusan, de ez érthető). Ahelyett, hogy meghalna inkább regenerálódik, ezért is játszhatta már annyi színész. Minden inkarnációja egy kicsit más (agresszívabb vagy épp viccelődősebb) de alap vonásaiban megegyeznek.
Főbb felszerelése a Tardis, ami szintén utolsó példány, akárcsak a Doktor (amúgy van ám igazi neve is de azt csak egy ember tudja). A Tardis (Time And Relative Dimension In Space) kívülről egy kék policebox, belülről viszont gyakorlatilag végtelen, rengeteg szobával. Másik gyakori segédeszköze a sonic screwdriver (szónikus csavarhúzó) ami egy tollszerű, mulltifunkciós eszköz. Kivállóan alkalmas zárak kinyitására, elektromos eszközök lerobbantására vagy épp felturbózására.
Első évad, 9. Doctor:
Az 1963-ban indult sorozat 2005-ben kvázi rebootolódott és azóta menetel előre. A Doki 9. inkarnációjat Christopher Eccleston játssza és ő is, akár a sorozat, nem hibátlan, de mindenképp egy szórakoztató jelenség.
Az első rész kifejezetten fájdalmas, Eccleston meg leginkább egy elmeháborodott benyomását kelti de a második résszel azért már kezdenek helyrerázódni a szerepek. A 6. részben végre kapunk egy Dalekot és ezzel meg is pecsételődik az egyszeri geek sorsa azt hiszem
Én itt kattantam rá teljesen. Persze ez után is van egy-két kevésbé jó rész de a végére nagyon jól összeáll, Ecclestont is megszerettem és kicsit korainak is tartottam lecserélését, de rossz döntésnek semmikép.Második, harmadik és negyedik évad, 10. Doctor:
Az előző évad utolsó részében Eccleston átadja a terepet David Tennantnak aki aztán 3 évadon át testesíti meg a főszereplőt. Első szerepe, a két évad közti karácsonyi epizódban, kicsit kurta de annál hatásosabb. Miután a rész nagyját ájult állapotban tölti a regenerálódás miatt a végére épp időben érkezik, hogy megakadályozzon egy földönkívüli inváziót a tőle telhető legszórakoztatóbb módon. Nagyon jó rész (ez majdnem minden karácsonyi részre igaz) és Tannent belépője szenzációs, az első pillanattól érezzük, hogy igen, ő A Doctor.
A második évad elég jól sikerült, Rose (róla később a többi kísérővel együtt ejtek szót) hamar összeszokik az új Dokival és egy elég erős évadot produkálnak (köztük az egyik kedvenc részemmel, a : The Girl in the Fireplace-el, amit természetesen Steven Moffat írt). Az évadzáró, ami egyben Rose búcsúja is a sorozattól egy időre, remek. Két ikonikus ellenfelet is kapunk, a megoldások gördülékenyek és végig szórakoztató.
Karácsonyi rész: The Runaway Bride.
Poén epizód, nem egy nagy kunszt, de itt ismerjük meg az egyik későbbi companiont illetve láthatjuk a Tardist huzamosabb ideig repülni (nem csak szirénázva elhalványodni mint általában, bár az előző karácsonyi részben is repült már egy kicsit) sőt egy autósüldözést is kapunk (igen, egy kék doboz röpköd egy kocsi után, ahogy sejtettétek...szenzációs
)A harmadik évadban új útitársa lesz a Dokinak de a stílus nem változik. Nem rossz évad, Moffat része ismét nagyon erős (Blink) és a kétrészes fekete lyukas. sátános sztori is emlékezetes, de a végére kicsit összeszedetlen lesz. A legnagyobb baj, hogy túl nagy ellenfelet kreáltak a készítők (illetve a fő író: Russel T. Davies). A Mester, egy renegát timelord, grandiózus tervet eszel ki és legyőzi a Doctort. Eddig tök jó. A hiba két ponton van. Szubjektív vélemény, de a Mester maga nem elég jó. Vagy a színész vagy a már kicsit unalmas, őrült zseni karakter (Joker, Moriarty a BBC-s Sherlockból) nem tudom, de nekem nem szimpatikus. A másik hiba a Mester legyőzése. Egyszerűen légből kapott és banális.
Karácsonyi rész: robotinvázió a titanic luxus- csillaghajón ami a végén a Földbe akar becsapódni. A Doktor ideiglenes partnere: Kyle Minog. Teljesen rendben van a rész, pörgős, Minog is jó, van benne pár emlékezetes részlet.
Negyedik évad és Russel T. Davies kezd kifulladni, Tennantal együtt. Azért nem katasztrófa (Moffat dupla része River Song debütálásával szenzációs és epikus) de pl az Ood-nak nem adtam volna teljes részt (egy régebbi sátános dupla részben mellékszereplőként baromi jók voltak pedig) plussz az új útitárs Donna, illetve a neki szánt szerep is kettős érzelmeket vált ki belőlem. A vége azért jó volt a crossoverekkel (a spin off sorozatok szereplői-Torchwood, Sarah Jane- és az összes régebbi szereplő is feltűnt) és itt le is lehetett volna zárni de nem mert:
Karácsonyi, újévi és húsvéti részek:
Na itt jött az igazi lejtmenet. A karácsonyi rész egyszerűen érdektelen volt. Egy kellemes alapötlet unalmas kivitelezésben. Aztán a sivatagi bolygós epizód a tolvaj csajjal jól sikerült de sajnos a csajt nem tartották meg, pedig működött volna útitársként. Ezek után jött egy tizenkettő egy tucat rész majd Tannent hattyúdala a The End of timesban.
Ez a két rész olyan volt mintha Grant Morrison másnaposan de még bedrogozva írta volna. Nem jó, na. Volt pár értékelhető pillanata de nyögvenyelős és fölösleges volt mindfuck hülyeségekkel meg seggükből előrángatott konfliktussal (Timothy Daltont elpazarolták egy ilyen gagyi szerepre). Nem Daviest hibáztatom, tudtommal a csatorna tett keresztbe neki, de a 4. évad végén a crossoverrel kellett volna lecserélni Tannentet és megkímélni a nézőket ettől a zagyvaságtól.
Ötödik és hatodik évad, a 11. Doctor:
Na itt egy nagy váltás történt ugyanis Steven Moffat vette át az irányítást és Tannent-et lecserélték Matt Smithre (azt kell mondjam hál istennek, akármennyire is bírtam Tannentet, a végére már kifulladt). A 11. Doctor fiatalabb (ez mondjuk tendencia), viccesebb és csetlő-botlóbb is, szórakoztató alak. Kap egy új csavarhúzót is ami menőbb mint az előző és a Tardis irányítótermét is átdizájnolták, szóval ha úgy tetszik ez is egy reboot kicsit (a korábbi szereplők se bukkannak már fel).
A nagy gond Moffat showrunnerségével, hogy amit nem ő ír az gyakorlatilag nem jó. Persze ez erős túlzás de az ő nyakatekert és izgalmas epizódjaihoz képest a többi néha kínszenvedésnek tűnik (pl. a kétrészes The Rebel flesh-Almost people...inkább olvassátok el a tartalmát wikipédián, nem éri meg megnézni. Lapos, érdektelen, irritáló színészek és két részig képesek voltak kihúzni egy fél részre se elegendő sztorit). A kisebb gond, hogy Moffat valamiért nem az évadzárókat írja ütősre hanem a köztes részeket. A 6. évad közepén, amikor kiderül szinte minden River Songról, akkor nagyot koppant az állam a klaviatúrán és ehhez képest az évadzárás inkább csak kérdőjeleket hagyott maga után.
Szóval erősen kontrasztos a dolog, de a Moffat által jegyzett részek miatt mindenképp megéri a többit is megnézni (kivéve egy-kettőt) illetve az 5. évad utáni Karácsonyi rész valami szenzációs, ilyen jó Karácsonyi ének átiratot még nem láttam!(a 6. évad után karácsonyi rész nem ennyire jó de az is megér egy misét).
Egyéb szereplők:
Útitársak: a Doctor mindig szerez maga mellé egy fiatal lány kísérőt de általában nem bonyolódik vele szerelmi viszonyba, legalább is nem látványosan.
Rose Tyler, 1-2 évad:
Rose szerethető és érdekes karakter aki szemmel láthatóan szerelmes a Doctorba. Ecclestonnal számomra furán jött ki ez a viszony, mivel ránézésre idősebb nála de Tannentnél már semmi probléma nem volt, működött a kémia. A második évad végi szomorkás lezárás nagyon jó volt, kicsit sajnálom is, hogy a 4. évad végén, amikor visszahozták Rose-t pozitivan búcsúztak tőle, jól állt ez a kis búskomorság neki.
Martha Jones, 3. évad:
Nos afroamerikai és....nem tudom, kb ennyi, nem hagyott mély nyomot bennem de bajom se volt vele. A végére kicsit túlspilázták a keménységét.
Donna Noble, The runaway Bride-4. évad:
Nem túl dekoratív de annál "tökösebb" hölgy. A végére kicsit sok volt már a karakter fontossága. Egyértelműen nem szerelmes a Doctorba, inkább haver.
Amy Pond 5-6. évad és várhatóan 7. is:
Az eddigi legdekoratívabb útitárs. Szerethető és nem válik egyszer se idegesítővé. Az elején kicsit mintha belezúgna a Dokiba de aztán a béna vőlegényét választja és így megteremti a Doctorral a legérdekesebb kapcsolatot az útitársak közül.
Rory Williams 5-6. évad és várhatóan 7. is:
Amy Pond vőlegénye és később férje, egy lúzer ápoló aki némi időutazó-valóságátíró kavar miatt kap egy elég epic kis sztorit és Amy végérvényesen őt választja a Doctor helyett és jobban is bízik benne mint a Doctorban (kivéve a The God complex c. részben, ami az író hibája de az a rész is erősen kihagyható).
River Song, 4. évadtól kezdve felbukkan jópár epizódban és elég fontos szerepe lesz:
Nem lövök le nagy poént azzal, hogy ő a Doctor felesége de ez nem olyan egyszerű ám. Mindketten időutazók ezért folyamatosan rossz sorrendben találkoznak plussz van még egy bitang fordulat vele kapcsolatban de ezt max akkor lövöm le ha valakit nagyon érdekel de nem akarja végignézni a sorozatot. Nagyon jó karakter, Alex Kingston remekül játssza.
Nos így nagyjából ennyi a Doctor Who-ról. Igazán remek sorozat, értem már miért szeretik ennyien. Viszont néhol kicsit gagyik a technikai megoldások illetve nem mindig veszi komolyan magát de akit ez zavar az nézzen Michael Bay filmeket élete végéig
Én teljesen rákattantam, nagyon várom az új évadot.
legdögösebb companion ever
