FILMVILÁG - általános topik

Itt lehet megvitatni a Filmvilágot és a Filmvilág blogot.

Az áprilisi szám címlapja:

Ezúton szeretném jelezni a Filmvilág Blog szerkesztőinek, hogy a Nyócker című műmájer fostalicska... produktum fejlécként való megjelenítése az oldalon nem pusztán a jó ízléssel gyökeresen ellentétes, hanem a legkülönfélébb erkölcsi tanításokkal is, ennek megfelelően fel vagyok háborodva.

Javasolj jobbat az elkövetkező 2 hónap premierjei közül. Lista.

Amúgy a Filmvilág szerkesztősége más véleményen van a filmmel kapcsolatban.

Szerintem poén a fejléc.

Beyonder írta:Javasolj jobbat az elkövetkező 2 hónap premierjei közül. Lista.

Javaslok: bármi más!

Beyonder írta:Amúgy a Filmvilág szerkesztősége más véleményen van a filmmel kapcsolatban.

Tisztában vagyok vele, nem is volt egyszerű időszak az életemben.

És azt tudjátok-e, hogy kiről lett mintázva a középső alak?

Beyonder írta:És azt tudjátok-e, hogy kiről lett mintázva a középső alak?

A Sátánról? Mindenesetre neki biztosan van valami köze ehhez a... mozgóképhez.

boorman írta:

Beyonder írta:És azt tudjátok-e, hogy kiről lett mintázva a középső alak?

A Sátánról? Mindenesetre neki biztosan van valami köze ehhez a... mozgóképhez.

ez komoly? mit utálsz ennyire benne? nem a Sátánban, a Nyóckerben

schanda írta:ez komoly? mit utálsz ennyire benne? nem a Sátánban, a Nyóckerben

Kevés film van, ami képes annyira felcseszni, hogy ne nézzem végig. A Nyócker és a Pizzás ebbe a körbe tartozik. Mindkettőben mérhetetlenül irritált, ahogy trendik akarnak lenni, és (legalábbis szerintem) látványosan nem sikerül egyiknek sem. Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni. ÉN éreztem magam zavarban, miközben próbáltam végignézni a Nyóckert, pedig az alkotóknak kellett volna felismerniük már a legelején, hogy ezt így nem szabad, lehet... Valami ilyesmi. Hate at first sight.

boorman írta:

Beyonder írta:És azt tudjátok-e, hogy kiről lett mintázva a középső alak?

A Sátánról? Mindenesetre neki biztosan van valami köze ehhez a... mozgóképhez.

Az egyik forgatókönyvíróról, az egykori kritikusról Orsós László Jakabról.

boorman írta:

schanda írta:ez komoly? mit utálsz ennyire benne? nem a Sátánban, a Nyóckerben

Kevés film van, ami képes annyira felcseszni, hogy ne nézzem végig. A Nyócker és a Pizzás ebbe a körbe tartozik. Mindkettőben mérhetetlenül irritált, ahogy trendik akarnak lenni, és (legalábbis szerintem) látványosan nem sikerül egyiknek sem. Ennél pontosabban nem tudom megfogalmazni. ÉN éreztem magam zavarban, miközben próbáltam végignézni a Nyóckert, pedig az alkotóknak kellett volna felismerniük már a legelején, hogy ezt így nem szabad, lehet... Valami ilyesmi. Hate at first sight.

Csatlakozom, bár én végignéztem még anno moziban, de nagyon nem szerettem.

scorsesefan írta:Csatlakozom, bár én végignéztem még anno moziban, de nagyon nem szerettem.

Az áprilisi tartalom:

BERLIN
Schubert Gusztáv: Fekete éjjel közepén (Fliegauf Benedek: Csak a szél)
Schreiber András: Németleckék, történelemórák (Berlin)
Gyenge Zsolt: Családom és egyéb állatfajták (Berlin)

EMBER AZ ŰRBEN
Az 1960-as években az űrkutatás volt a new black, a tömegkultúra legnagyobb szenzációja, miután a gazdasági fellendülés megteremtette az anyagi feltételeket, a hidegháborús fegyverkezési verseny pedig kellő motivációval szolgált a nagyhatalmak számára. Az űrutazás lehetséges hajtóerejeként a dicsvágy mellett egyre gyakrabban bukkan fel a szükségszerűség: ön- és közveszélyes életvitelünk miatt fajunk túlélése a szemérmetlenül kizsákmányolt földön nem garantálható.

Géczi Zoltán: Hello, spaceboy! (Űrmozik)
Várkonyi Benedek: Ember az űrben (Beszélgetés Almár Iván csillagásszal)
Barotányi Zoltán: Égből hullott mesék (Kataklizmafilmek és tudomány)

TITANIC 100
1912-es elsüllyedése után alig egy hónappal már elkészült az első Titanicról szóló film; a mozi érdeklődése az elmúlt száz évben sem csökkent. Annak ellenére, hogy a legtöbb adaptációt éppúgy balszerencse kísérte, mint a hullámsírba szállt óceánjárót. Az egyik Titanic-film producere így átkozta vállalkozását: „Olcsóbb lett volna leereszteni az óceánt, mint kiemelni a Titanicot.” Az átkot csak James Cameron tényszerű és látványos, ugyanakkor ellenállhatatlanul érzelmes világsikere törte meg 1997-ben.
Hubai Gergely: Száz év ütközései (Titanic-filmek)

EROTIKA
Kelecsényi László: A test szavai (Utazás az érzékek birodalmába – 2. rész)
Harmat György: Előítélet a bőrünk alatt (Pasolini, film, homoszexualitás)

FILMISKOLA
A kortárs egészestés némafilmek nem egyszerűen csak imitálnak egy régi stílust, hanem belekomponálják a jelent, önironikus megoldásokkal jelezve a hajdani fénykor óta eltelt időt. a mai némafilmek az aktuális vizuális trendektől érintetlen monokróm, letisztult stílusukkal, a 3D és CGI korában üdítő minimalizmusukkal paradox módon az újdonság erejével hatnak.
Benke Attila: A nagypapa mozijában (A némafilm utóélete: 1930-1990)
Margitházi Beja: Régi idők új mozija (A némafilm utóélete: 1990-2012)

MESE
Hirsch Tibor: Sorskönyvvel, sorskönyvtelenül (Mese(film)terápia 3.)
Varga Zoltán: Százszor volt, hol nem volt… (Magyar népmesék 1 –100.)

MOZIPEST
Sipos Júlia: „Ebből ismertem meg a Tabánt!” (Ráday Mihály Budapestje)

KÖNYV
Bocsor Péter: Könnyűszerkezetes történetek (Syd Field: Forgatókönyv)
Nagy V. Gergő: Megélhetési mesélés (Robert McKee: Story)

KRITIKA
Kovács Bálint: Boldogság, gyere haza! (Beszélgetés Szirmai Mártonnal)
Baski Sándor: Hófehérke, Bollywoodból (Tarsem Singh: Tükröm, tükröm…)
Sepsi László: Ponyvátlanítás (Andrew stanton: John Carter)

szia admin! mi a kedvenc filmed?

Adminnal én vigyáznék, nem szereti, ha offolnak, aztán ha feldühíted, utánad megy, bárhol is vagy. Durva arc.

én csak jófej akartam lenni új arc, nem tudni róla semmit, gondoltam beszélgetést kezdeményezek vele.

TARR APOKALIPSZISE
Schubert Gusztáv: Ítéletidő (Tarr apokalipszise)
Tornai Szabolcs: A ló kérdez (Tarr és az Utolsó Ítélet)
Sipos Balázs: Világvégi zene (A torinói ló nyitójelenete)

HILBILLY-HORROR
A hajdan vendégszeretetükről ismert falusi népek a hetvenes évek óta a népmesék szörnyeinél is iszonytatóbb rémségként jelennek meg a moziban. A városiakat mészárló mucsai rém valójában az urbánus bűntudat fantomképe, a város többszörös erőszakot követett el a vidéken és a természeten.

Kovács Marcell: Zöld pokol (Hillbilly-horror)
Géczi Zoltán: A lét elviselhető könnyűsége (Hillbilly-Amerika)
Varró Attila: Isten háta mögött (A pogány Anglia)
Hubai Gergely: Borzasztó bendzsók bajnokai (A hillbilly-horror zenéje)

MESETERÁPIA
A mesék kerek erdejét az elmúlt évtizedben gyökerestül felforgatták az eredetihez képest egészen másként újramesélt történetek. Az amerikai mozikban újabb és újabb mesehősök tűntek fel, az ogrék, manók és óriások kiszabadultak a családi és gyerekfilmek varázserdejéből, majd megcélozták az érettebb közönséget. A mai mesefilm a monstrumok és a szörnyek vonzerejére

Sepsi László: Mesekönyv és bestiárium (Tömegfilmes tündérmesék)
Varga Zoltán: A kiskakas és a pegazus (Macskássy Gyula felnőttmeséi)

FILMMÚLT
A korai amerikai hangosfilm egyik legjelentősebb rendezőjének műveiről régóta komoly méltatások születnek, élen a Dr. Jekyll és Mr. Hyde rémklasszikusával, Garbo legendás Krisztina királynőjével és a Szeress ma éjjel bravúros musicaljével, Rouben Mamoulian azonban máig nem került a monográfusok, filmtörténészek és műfajteoretikusok figyelmének kereszttüzébe: nagyjából minden századik Hitchcock-kötetre jut egy Mamoulian-könyv.

Varró Attila: Művész és nyelvújító (Rouben Mamoulian – 1. rész)
Lénárt András: Spanyol Hollywood (Samuel Bronston tündöklése és bukása)

FILM ÉS EROTIKA
Kelecsényi László: A test szavai (Utazás az érzékek birodalmába – 3. rész)
Varga Zoltán: A test ördöge (Polanski és Zulawski)

SITCOM
Nánay Bence: Narratív trükkök (Az amerikai sitcom)
Baski Sándor: Székely szerint a világ (Louis C.K.: Lucky Louie / Louie)
Kolozsi László: Jelentés a légkondicionált pokolból (Office – Hivatali tévéfilmregények)
Huber Zoltán: Sóhivatal (Márton István: Munkaügyek)

KÖNYV
Zalán Vince: Kész a leltár? (Sárközy Réka: Elbeszélt múltjaink)

FILM/REGÉNY
Pálos Máté: Tékozló apák (Nick Flynn: Mocsokváros utcáin)
Nagy V. Gergő: Korhadt sorsok (Paul Weitz: Mocsokváros utcáin)

KRITIKA
Orosz Anna Ida: Térhatású kerület-felújítás (Gauder Áron: Nyócker! – 3D)
Varró Attila: Holt mesékből új bazár (James McTeigue: A holló)

A címlapon: Massy Tadjedin: Tegnap éjjel (Keira Knightley) – A Parlux májusi bemutatója.

Kérdés - az Office-os cikk az angollal és az amerikaival is foglalkozik, vagy csak az angollal?

Inkább általában ezzel a hivatali sitcom-formulával foglalkozik, de a kiindulópont az angol verzió.

A Filmvilág egyik rendszeres szerzője írt egy ilyet:



Vaú![img]

Még csak most bontottam ki a májusi számot, de kellemes meglepetésként ért a "Test ördöge" című írás! A Repulsion és a Possession egyaránt hatalmas kedvenceim, ráadásul ez utóbbi szörnyen keveset van emlegetve. Téma alapján még belevettem volna Altman Images című filmjét, ami szintén kiváló alkotás. Köszönet az írásért Varga Zoltánnak!

Sneak preview a júliusi számból:

Beyonder írta:

Nem lennék az, aki vagyok, ha nem tenném szóvá az aktuális szám 1-1 rövid cikkével kapcsolatban, hogy

- Mike Gunther távolról sem az első ember, aki követendő példa lehet a kaszkadőrök számára mint rendezővé avanzsáló kolléga: Craig R. Baxley (pl. Jackson, a vadállat), Buddy van Horn (3 Eastwood-film: Bármi áron, Holtbiztos tipp, Rózsaszín Cadillac) és főleg Hal Needham (Smokey és a bandita 1-2., Hooper, a kaszkadőr, Kaktusz Jack, Ágyúgolyófutam 1-2. etc.) már évtizedekkel ezelőtt bizonyított ezen a vonalon;

- Az embervadászban valóban sok szintimuzsika hallható, hiszen ez közismerten nem áll távol sem Michael Manntől, sem a nyolcvanas évektől, de az Iron Butterfly speciel nem használt szintetizátort, ők a saját koruk legmenőbb billentyűs hangszerével, az orgonával nyomultak, beleértve a filmben is felbukkanó In-A-Gadda-Da-Vida c. 1968-as számot is (ami egyébként a legismertebb és legsikeresebb daluk).